Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kutya táplálása

                               A kutya táplálása

 

Felnőtt kutyák táplálása A különböző kutyafajták testmérete rendkívül tág határok között mozog.
Tápanyag és energiaigényüket viszont alapvetően meghatározza a méretük.
Az egyszerűség kedvéért a kutyákat felnőttkori testméretük szerint három
nagy csoportba osztjuk: kis testű fajtáknak tekintjük azokat, amelyek
felnőttkori testsúlya nem haladja meg a 10 kg-t, közepesnek azokat,
melyek felnőttkori súlya 10-25 kg között van, a nagytestű fajták felnőttkori
súlya pedig több, mint 25 kg.

A növendék kor vége, illetve a felnőtt kor
kezdete a különböző méretű fajtáknál eltérő.  Általánosságban érvényes,
hogy a nagyobb fajták növekedése később fejeződik be, mint a kis vagy
közepes fajtáké. A kis és közepes kutyákat kb. 1 éves koruktól, a nagytestű
fajtákat 1,5-2 éves koruktól tekinthetjük  felnőttnek. A fordítottja igaz az
öregedésre: a kistestű fajták késöbb, a nagyobbak korábban kezdenek
öregedni. Egy kistestű kutyát kb. 7 éves kora után kezdünk idősnek tekinteni,
míg egy nagytestűt már 5-6 éves korától. Ennek megfelelően változnak az
igényeik is.

A különböző nagyságú fajták anyagcseréje is eltérő sebességű. A kisebb
testűek anyagcseréje gyorsabb, azaz többet fogyasztanak
testtömegkilogrammra számítva, mint a nagytestű fajták, tudományosabban:
a kistestűek metabolizációs rátája nagyobb, mint a nagyobb testűeké.
Ezért látható különbség a kis közepes vagy nagytestűeknek készített
tápok összetételében. Amíg egy kistestű kutyának készített felnőtt táp
26 % fehérjét és 4,000 kcal /kg energiát tartalmaz, addig egy nagytestűé
23 %  fehérjét és 3,900 kcal/kg energiát.

Tápanyag és energiaigényüket nagyságuk mellett még az aktivitásuk is
befolyásolja. Az adott fajtára jellemző átlagos tápanyag és energiaigényt
fenntartó szükségletnek nevezzük,  a kutya igénye azonban aktivitása
függvényében ettől több vagy kevesebb lehet. Nagyobb az igénye egy
vemhes, szoptató vagy egy munkakutyának, kevesebb az ivartalanított
vagy egész nap lakásban, fotelben heverésző házikedvencnek.
A kutya átlagos, fenntartó energiaigényét különböző képletekkel ki
tudjuk számolni. Ilyen pld.: Éf  = 0,523×W 0.75, azaz
pld. egy 27 kg-os kutya =6,19 MJ ME/1480 kcal energiát igényel egy nap alatt.

A mindennapi gyakorlatban azonban egyszerűbb a kiválasztott táp
csomagolásán megkeresni az ajánlott napi etetési adagot, és annak
megfelelően etetni a kutyát, majd pedig becsléssel hozzáigazítani az
adagját az igényeihez: ha soványnak tartjuk, akkor kicsit emelhető az
adag, ha pedig az elhízás jeleit fedezzük fel, akkor csökkentjük a napi
adagot.

A kutya tápanyag igényét alapvetően meghatározza ragadozó származása.
A kutya bélcsatonája rövid, tehát gyorsan emészthető tápanyagokra van
szüksége: állati eredetű fehérje alapú táplálékot igényel, nem növényi
fehérjéket. Húst: csirkét, bárányt, nem pedig szóját, glutént.
Emellett szüksége van szénhidrátokra és zsírokra is, valamint vitaminokra,
ásványi anyagokra, makro- és mikroelemekre, ráadásul mindezekre
megfelelő mennyiségben  és arányban. A táp összeállítása tehát nem
egyszerű feladat, ezért célszerűbb kész tápot etetni, mint otthon
elkészíteni a kutya eledelét. Számtalan táp közül lehet ma választani,
érdemesebb állatorvosi rendelőkben, szakboltokban vásárolni, ahol
szaktanácsot is adnak. Célszerű az állat igényeit kielégítő, jó minőségű
kutyatápot választani, ezek napi etetési költsége nem drága.

Felnőtt korban általában elegendő naponta egy alkalommal etetni a kutyát,
lehetőleg este, célszerűen akkor,  amikor utána pihenni tud az állat.
Nem szabad etetés után mozgatni, játszani vele, mert – főleg a nagytestűeknél
– telt gyomor esetén nagyobb a gyomorcsavarodás kockázata. Tele gyomorral
mi sem szívesen szaladgálunk, kutyánktól se kívánjuk.  Abban az esetben tehát,
ha pld. a kutya este dolgozik, akkor a munka végeztével etessünk. Fontos a
rendszeresség is, próbáljuk tartani az etetési időpontot is, lehetőség szerint
ne váltogassuk. Elképzelhető az is, hogy rossz étvágyú kutya több részletben
eszi meg a szükséges mennyiséget, és az is előfordulhat, hogy kistestű kutya
kisméretű gyomra miatt több részletben eszi meg a napi adagját.
Abban az esetben, ha konyhai maradékot is etetünk – de inkáb ne tegyük-
a kutyával a táp mellett, akkor vigyázni kell, nehogy túl sokat etessünk.
Ilyenkor csökkentsük a táp napi előírt mennyiségét a konyhai maradék
mennyiségének megfelelően. Igy megelőzhetjük az elhízást.
Abban esetben, ha a kutyánk étvágyát nem tartjuk megfelelőnek, először is
ellenőrizzük, hogy valóban keveset eszik, vagy mi adunk neki túl sokat.
Előfordulhat, hogy túl meleg van, esetleg a szomszédban tüzelő szuka miatt
nem eszik a kan, esetleg előző nap többet evett. Keressük az esetleges zavaró
körülményeket. Ha valóban nem eszi meg az előírt adagot, próbáljuk
megkínálni kedvenc jutalomfalatjával, jóízű csemegével. Igy kideríthetjük,
hogy válogat, vagy beteg. Ha semmit nem fogad el, esetleg levert,
bágyadt is, akkor célszerű felkeresni az állatorvost.  Rendszeresen
figyeljük a kondícióját, természetesen a fajta jellemzőinek ismeretében.
Általában a bordák felett ellenőrizhetjük a kutya tápláltsági állapotát
egyszerűen. Ha nem láthatóak, de könnyen tapinthatóak a bordák,
akkor feltehetőleg ideális a kondíciója, ha nehezen tapinthatóak,
zsírszövettel fedettek a bordák akkor túlsúlyos, ha pedig szabad szemmel
is láthatóak a bordák, akkor sovány a kutya.

Kutyánk tápanyag és energia igényét számos más szempont is befolyásolhatja,
pld. hosszú szőrű kutyák fehérjeigénye nagyobb, mint a rövid szőrűeké, de
többet igényelhet vedlés idején is. Óvatosabban kell etetni egy  érzékenyebb
emésztésű kutyát is. Fontos figyelni az esetleges táplálék okozta allergiára
és intoleranciára. A tápallergia  egy olyan  allergiás reakció, melynek
során túlérzékenység  alakul ki a táplálék valamely összetevőjével szemben,
ettől megkülönböztetendő a  táplálék intolerancia,  mely nem allergiás
reakció, hanem emésztési zavarok következménye. A táplálék szinte
minden összetevője képes túlérzékenységi reakciót kiváltani, azonban
a fehérje összetevő  vezet a leggyakrabban ilyen allergiás reakcióhoz.
A nem fehérje alapú  tápallergiák esetében a tartosítószerek, színezékek,
gombák okoztak túlérzékenységi reakciókat. A mesterséges adalékok
általában önállóan nem okoznak  allergiás reakciót, de az arra hajlamos
állatokban hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.
Befolyásolhatják az etetendő tápanyagok mennyiségét a különböző –
táplálékkal összefüggő – betegségek. Emésztési zavarok esetén a prebiotikus
rostok jótékony hatásúak, segítik az emésztést, a lebontásuk során keletkező
zsírsavak táplálják a bélhámsejteket, ezáltal javítják a felszívódást.
Hasnyálmirigy működési zavarok esetén fontos a táplálék zsírtartalmának
csökkentése, a vese csökkent működése esetén pedig a fehérjetartalom
mérséklése. Az immunrendszer működésének alapfeltétele a megfelelő
fehérjeellátás,  hatékonyságát pedig javítják  az antioxidánsok.
Összeségében elmondható, hogy a kutyák felnőttkora a leghosszabb
életszakasz szerencsés esetben, és azt jelentősen meghosszabbíthatja a
minőségi táplálás.

 

forrás:Eukanumba.hu

 
 

 

Profilkép


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 19827
Hónap: 127
Nap: 7